PUSH TO TALK
2006.07.06. 00:17
Az adóvevő használata
Az adóvevő használatához egyszerűen válasszunk ki egy partnert (telefonszámmal vagy AV-formátumban) vagy egy csoportot a listánkból vagy egy barátunk listájából. Nyomjuk le és tartsuk lenyomva az adóvevőgombot. Ha meghalljuk a jelzőhangot, kezdjünk el beszélni. Ha végeztünk, engedjük el a gombot, és várjunk a válaszra.
Hasonlóan, mint egy kézi adóvevőnél, mert tulajdonképpen ez pontosan az. Mindkettő a félduplex módot használja, ami azt jelenti, hogy egyszerre csak egy személy beszélhet, és csak akkor, ha lenyomja a gombot. A beszélő adatcsomagokat küld a hallgatóknak, és azok nem tudnak küldeni, amíg fogadják az adatokat. A különbség az, hogy a kézi adóvevők rádiófrekvenciákon üzemelnek, míg az adóvevős beszélgetések a mobilhálózaton zajlanak, ami megnövelt hatótávolságot és roamingot tesz lehetővé.
Az adóvevő és a kétirányú rádió Az adóvevő több olyan funkcióval is rendelkezik, amelyeket a kétirányú rádiókommunikáció nem biztosít. Ilyen például az automatikus válasz, ahol a hívó azonnal kapcsolódik a hívotthoz (ennek ellentettje a telefonhívás, ahol a hívottnak előbb fogadnia kell a hívást); meghívók, amelyek úgy működnek, mint a hangposta-üzenetek, és segítségükkel meg lehet hívni valakit egy másik adóvevő beszélgetésből, amint azt befejezte; és a "beszélgetéskezelők", akik meghatározzák, ki mikor beszélhet. A csoporthíváshoz vagy rendelkeznünk kell egy meglévő csoporttal, vagy a beszélgetés előtt létre kell hoznunk egyet meghívók küldésével, illetve csatlakozhatunk nyílt vagy zárt "csevegőszobákhoz", ahol több adóvevőpartner található egyszerre.
Hálózatok és késleltetés
Fontos, hogy ez a megjegyzés a mobilhálózaton megvalósított adóvevő szolgáltatásra (PoC) vonatkozik, amely kifejezetten a GPRS-hálózatokon üzemel. Ez azt jelenti, hogy elkezdhetjük a beszélgetést, beszélhetünk egy barátunkkal öt percet, aztán húsz percig nem mondunk semmit, majd ismét beszélhetünk tíz percet anélkül, hogy újra kellene kezdeni a kapcsolatot. A "beszéddarabok" csomagokként kerülnek átvitelre, és nem egy folyamatos adatátvitelként, mint a hagyományos telefonhívásnál.
Az adóvevő-kapcsolatok kezdeményezése általában gyorsabb a GPRS-hálózatokon, mint a CSD-hálózatokon, ami azt jelenti, hogy a GPRS-kapcsolatok hatékonyabban kihasználják az erőforrásokat, és ezért általában kevésbé költségesek. Ennek ellenére az azonnali kommunikációt semmi sem garantálja, és előfordulhatnak 0-6 másodperces késések a saját, illetve a beszélgető partnerünk szolgáltatói szerződésétől függően.
|